Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra.
Azután így folytatta: "Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük." Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
Mk 6,7-13

Elmélkedés

A mai evangéliumban Jézus küldetést ad tizenkét tanítványának, hogy szóval és tettekkel hirdessék az evangéliumot, megtérésre hívjanak és betegeket gyógyítsanak. Mindezt nem a saját erejükből, hanem annak a hatalomnak birtokában tegyék, amit Jézustól kaptak.

Figyelemreméltó, hogy Jézus szinte semmit nem enged magukkal vinni az útra: nincs kenyér, tarisznya, pénz, csak vándorbot és saru. Ez nem romantikus szegénység, hanem teljes bizalom az iránt, akinek küldetésében járnak. A küldöttek tehát nem az eszközök nyújtotta biztonságukból, hanem a Mesterüktől kapott erőből élnek. Aki így indul útnak, annak elég az isteni gondviselés, és éppen ez teszi hitelessé tanúságtételét és igehirdetését.

Kettesével mennek, mert a tanúságtétel közösségi. Egyedül könnyű elfáradni, magunkba zárkózni, kételkedni. De ha van társunk az úton, akkor egymás hitéből is épülhetünk. A kereszténység nem magánügy, a tanúságtétel nem magánkezdeményezés, a küldött nem magányos vándor, hanem egy közösség tagja, a krisztusi öröm továbbadója.

Ez napjaink igehirdetőire is érvényes. Mi is küldöttek vagyunk. Lehet, hogy nem járunk faluról falura, de a családunkban, munkahelyünkön, közösségünkben felmutatjuk Krisztus szavát és jelenlétét.

Vállaljuk-e, hogy eszköztelenül induljunk? Bízunk-e abban, hogy Jézus megad majd mindent, ami a küldetéshez szükséges?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus, te ma is hívsz és küldesz. Taníts meg, hogy ne a magam erejére, hanem a te hatalmadra támaszkodjak! Adj bátorságot, hogy merjek elindulni! Küldj mellém testvért az útra, hogy együtt hordozzuk a tanúságtétel örömét és terhét! Add, hogy ne féljünk a visszautasítástól, s hogy ne a siker, hanem a hűség legyen az iránytűnk! Küldd el Szentlelkedet, hogy vezetésével örömmel, egymást támogatva hirdessük az evangéliumot, és képesek legyünk gyógyítani irgalommal és szeretettel!