Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: "Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?"
Jézus válaszolt nekik: "Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük." Majd hozzátette: "Az Emberfia ura a szombatnak is."
Lk 6,1-5

Elmélkedés

A bibliai teremtéstörténet szerint művének befejeztével Isten a hetedik napon megpihent. A Teremtő pihenését, nyugalmát utánozza az ember, amikor a szombati napon nem dolgozik, azaz Istennek szenteli idejének ezt a részét a munka után. A szombati napot szentnek tartották és szigorú törvényekkel szabályozták annak megtartását. Jézus maga is megtartja a szombatot, részt vesz az istentiszteleten, és felhasználja örömhírének továbbadására. Abban a korban a farizeusok számára sokszor csak formaságot jelentett a szombati törvények megtartása, s ez ellen Jézus több alkalommal is tiltakozott.

A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy Jézus tanítványainak cselekedete vitát vált ki a farizeusokból, akiknek az értelmezése szerint a tanítványok tette ellentétes a szombatra vonatkozó előírásokkal. A farizeusok ugyanakkor azt is gondolhatták, hogy a Mester azért nem figyelmezteti követőit e szabályokra, illetve azok megtartására, mert nem tartja fontosnak vagy kötelezőnek azokat. A vita lezárásaként Jézus azt válaszolja, hogy ő ura a szombatnak is, s előbbre valónak nevezi az embert a törvényeknél.

A törvények lényegének és mélyebb szándékának megértése segíthet minket abban, hogy ne kényszerként éljük meg azok megtartását. Töltsön el minket örömmel, ha engedelmeskedünk Istennek és parancsai szerint élünk!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, nagy öröm él szívemben, mert beszálltál életem hajójába és ezzel részt vállaltál emberi életemből. Azért teszed ezt, hogy velem együtt indulj a világ nagy tengere felé. A magam ereje sokszor kevésnek bizonyul. Kudarc és sikertelenség ér nap mint nap, de a veled való találkozás óta újra erőt érzek magamban, és lelkesedést, hogy ismét érted fáradozzak. Taníts engem, hogy mindig engedelmeskedjek szavadnak és emberhalász legyek, aki bátran indulok az emberekhez, hogy hirdessem a te evangéliumodat.