augusztus 5. Havas Boldogasszony,
Szűz Mária római főtemplomának felszentelése.Legősibb Mária templom. Egy csodára vezetik vissza történetét. Egy János nevű gazdag patricius és Liberius pápa álmukban utasítást kaptak, hogy építsenek templomot a Szűzanya tiszteletére, ahol másnap havat találnak. Ez augustrusban történt, innen ered az augusztus 5-i ünnep – Havas Szűz Mária -. A háttérről az efezusi zsinat - 431. – tanítására fordítsuk figyelmünket, amely Istenszülőnek nevezi a Boldogságos Szűzet. Az Esquilinusdombon épült bazilikát III. Sixtus pápa építette újjá 432-440. Jelentőségét akarta kifejezni, ezért a Santa Maria Maggiore nevet adt. Többször átépítették és bővítették a bazilikát, mozaikjain és freskóin az Istenanya ábrázolásai láthatók. Nagy Szent Gergely pápa (490-604.) korától a római nép által tisztelt Salus Populi Romani kegykép látható. A főoltár alatt a betlehemi jászol maradványait őrzik nagy tisztelettel.
augusztus 6. Urunk színeváltozása.
Az Egyház ma ünnepli a csodálatos titkot, amelyben Urunk Istenségét ragyogtatja fel. Péter apostoli levelében (2Pét. 1,16-19) és a liturgikus évnek megfelelően a három szinoptikus evangélistának párhuzamos részeit olvashatjuk. Már az V. sz.-ban a keleti-szír liturgia említi, a frank, római liturgiában csak a X. sz.-ban jelenik meg és terjed el. 1457-ben a török feletti Nándorfehérvári győzelem emlékére III. Kalliktusz pápa az egész egyetemes egyházra kiterjesztette. Jelentősége a prefációban hangzik el, amelynek alapja Nagy Szent Leó pápa beszéde: „Önmagában, mint az Egyház fejében mutatja meg dicsőségének azt a fényét, amely majd egyszer beragyogja az Egyház egész testét.”
augusztus 15. Nagyboldogasszony,
Szűz Mária mennybevétele.Apostoli rendelkezésében XII. Piusz pápa az Egyház hitét és ősi megyőződését fogalmazza meg: „Szűz Mária kiváltságának legfőbb koronájaként elnyerte a mentességet a sírban lvaló romlástól – szent Fiához hasonlóan – legyőzve a halált, testével és lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe, ahol szent Fiának, az örökkévalóság halhatatlan Királyának jobbján mint Királynő tündököl. Rómában már a VII. sz. közepétől ünnepelték, I. Szergiusz pápa az ünnep liturgiájához körmenetet rendelt. I. Szergiusz pápa az ünnep liturgiájához körmenetet rendelt. I. Hadrianusz pápa (772-795) Nagy Károlynak küldött Sacramentum Gregorianum „a dicsőséges Szűz Mária felvétele” ünnepének szövegét tartalmazza. XII. Piusz pápa meghirdette Szűz Mária mennybevitelének dogmáját. Ekkor tartják sok helyen a gyógynövények megáldását, mivel Mária „a mezők virága és völgyek lilioma (Én. 2.1).
augusztus 20, Szent István király.
Magyarország fővédőszentje.969. körül született Esztergomban. Szent Adalbert keresztelte meg. Magyarország királyává 1000-ben koronázták. Országalapító királyunk, törvényeket alkotott, rendezte a magyar nép életét, az egyházi életet megszervezte, szerzeteseket hívott az országba, ispotályokat létesített. Példás családi életével a magyar családok eszményképe. Imre fiát az Intelmek megírásával készítette az uralkodásra. Szerencsétlen vadászat alkalmával Imre herceg elhunyt. Nem esett kétségbe a nehéz helyzetben, halála előtt országát a Boldogságos Szűznek, a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta fel. 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron temették el. Ünnepét szentté avatásának napján tartjuk. A magyar egyház ezen a napon a Szent Jobb körmenettel emlékezik az országalapító királyra. A budapesti Szent István Bazilika, Szent Jobb kápolnájában található a Szent Jobb ereklye. Itt a plébániai hívek évente több alkalommal vehetnek részt a plébánosunk vezetésével. Plébánosunk ezen alkalmakkor szentmisét mutat be Magyarországért, hazánkért, és éjszakai virrasztáson közösen imádkozunk, a többi hívekkel együtt.
augusztus 25. Kalazanci Szent József áldozópap
.Spanyolországban született 1557-ben. Vallásos nevelésben részesült, 1583-ban pappá szentelték. Hazájában kezdte szolgálatát, majd Rómába ment. A Transteverén ingyenes népiskolát létesített, társaival együtttanított. 1617-ben alapította a piarista rendet, tagjai felvállalták ezt a fontos feladatot. Halála után XII. Piusz pápa a katolikus iskolák patrónusának rendelte.
augusztus 29. Keresztelő Szent János vértanúsága.
Jézus előfutára volt, meghirdette jövetelét. Vértanúságának emléknapja a Szamariában lévő Sebaste város bazilikájának felszentelési évfordulója- A IV. sz. közepén ide helyezték el földi maradványait. Vértanúságáról Szent Márk evangéliumában olvashatunk.
. Józsa Sándorné
. hitoktató |
